A gyermeki agresszió és a kortárs bántalmazás különféle megjelenési formái a nevelési-oktatási intézményekben egyre nagyobb kihívás elé állítják a pedagógusokat, diákokat, szülőket és az iskola környezetében dolgozó szakembereket egyaránt. Megfelelő eszközök nélkül a feszültség nő, a tehetetlenség agresszióhoz, elfojtásokhoz, torz világlátáshoz és önértékeléshez vezet. Az érintettek évtizedek múltán is hordozzák magukban a traumák következményeit.

 

Fontosnak tartjuk

  • az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzését,
  • meglévő bullying-szituációk feloldását,
  • bántalmazott gyermek számára megoldási technikák nyújtását,
  • az asszertív kommunikáció, helyes érveléstechnika elsajátításában való támogatást,
  • a resztoratív technika elemeinek átadását,
  • szemléletváltást a konfliktuskezelésben.

Hirschberger Szilvia
gyakorló tanár, pedagógiai pszichológus, konfliktuskezelési szaktanácsadó, drámapedagógus

A konfliktusok az emberi viselkedés természetes velejárói. Vallom, hogy önmagukban azok megléte soha nem probléma; a rájuk való reflektálás során dől el, van-e feldolgozni valónk az esettel kapcsolatban, szükséges-e külső beavatkozás a folyamatba. Valós problémával akkor kerülünk szembe, ha nincsenek eszközeink a felismert konfliktus kezelésére. Márpedig ennek eredményessége meghatározza az egyes intézmények légkörét, a tanítás eredményességét, a tanulók mentális egészségét.

 

Konfliktuskezeléses eszköztáramban a helyzetek megismerése, a probléma elemeinek beazonosítása, mozgatóinak megértése mellett a drámapedagógiai módszerek és a resztoratív technika lépései szerepelnek. 

 

Célom nem a felejtés, a trauma végleges kitörlése, hanem az átkeretezés, a feldolgozás során a lelki egyensúly visszaállítása, egyfajta mentális felszabadítás.

 

A resztoratív (helyreállító) szemlélet középpontjában az a gondolat áll, hogy a konfliktus valójában lehetőség a megújulásra, a felborult egyensúly helyreállítására. 

Ez a szemlélet új megközelítésekkel segít: részint normasértés esetén a következményekről, a büntetésről nem a gyerek „feje fölött” történik döntés, hanem valamennyi érintettet bevonva, részint a resztoratív folyamat során nem az elkövetőt, hanem a tettét ítéljük meg. 

 

Sokéves tapasztalat hitelesíti számomra a módszert, amelynek következtében könnyebben születik meg a belátás és a jóvátétel igénye is.

 

e-mail cím: szilvia.hirschberger@gmail.com